Nyirő József – Zsögödi Nagy Imre tusrajza 1938-ból

Amikor már azt gondolhattuk, hogy a választási kampány – magyar vonatkozásban – legizgalmasabb mozzanata az a meglehetősen emelkedett szellemű vita lesz, amely arról szól, hogy csak könyékig vagy egyenesen derékig ildomos turkálni Tőkés László magánéletében, megérkezett a Nyirő-újratemetés „ügye”. Hamvak nélkül, egyelőre, bár azokat is kitartóan kutatják a román rendőrség illetékes szervei, magánautók csomagtartójában, ahol az ilyesmit hordani szokás. Én őket megértem, hülyék lennének, ha nem cuppannának rá a magyar irredentizmus témájára, amikor tálcán szállítják nekik azok a székelyföldi magyar úriemberek, akik maguk sem vetik meg a kampánykoszorúzást. Bizony, gyönyörűen süt a nap, és szivárog befelé Erdélybe a horthyfasizmus, suttyomban. Így megy ez; furfangosan, mint a székelyek.

Az viszont nem hagy nyugodni, ami Nyirő József egykori politikai szerepvállalása körül folyik az erdélyi magyar politika és szellem köreiben. Nevezetesen az a vád, hogy ő egykoron, finoman fogalmazva, a szélsőjobboldallal kacérkodott.

(tovább…)

Reklámok

A budapesti Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét.

1920. június 4-én Versailles-ban, a Nagy-Trianon kastélyban aláírták azt a szerződést, amelynek nyomán Magyarország elveszítette területeinek kétharmadát.

A Nemzeti Összetartozás Napján ünnepli születésnapját Gyurcsány Ferenc exkormányfő, a Magyarország területén kívül élő magyarok határokon túli  nagy barátja.

Nem szoktam a meghatottságtól könnyben úszva pátoszt reggelizni a Nagybetűs Napokon, pedig június 4-én akár arról is elmélkedhetnék, hogy lám-lám, én Gyurcsány Ferenccel is összetartozom. De nem teszem. Mert vele én ugyan NEM tartozom össze.

Ő Szanyi Tiborral és Molnár Csabával tartozik össze. Talán ők majd kívánnak neki boldog születésnapot. Mert nekem meg sem fordul majd a fejemben, az hétszentség.