Emlékszel, Jedermann barátom, arra a kérdezős-felelős gyermekjátékra, amikor valaki feltette a kérdést: mit visz a kis hajó A-val? És akkor rá kellett vágni, hogy almát. Vagy autót. Vagy bármi A-val induló szót. Na, ha kérdőszót cserélünk, illetve a kis hajót helyettesítjük a DNA-val (Országos Korrupcióellenes Ügyosztály), akkor ez a játék így fog kinézni: Kit visz a DNA A-val? Apostut, naná!

(tovább…)

Első szín

Sík mezőben hármas út. Az első a láthatárt teljesen kirekesztő gyárkomplexum fele vezet, a másik egy kacsalábon forgó palotába fut, a harmadik sötét alagútba vész, a bejárat fölött nagy betűkkel ez áll: JÖVŐ. A kereszteződésben zöld kezeslábast, horgászcsizmát, zergetollas kalapot viselő FÉRFI (ötven körüli, kicsit borostás, álmodozó kék szemek) ül egy háromlábú széken, nyakában nagy tábla, rajta felirat: ÉHEZEK AZ ÉHEZŐKÉR. Kezében horgászbot. Időnként kifog egy-egy halat az aszfaltból, rájuk mosolyog, leszedi, megpuszilja és visszadobja őket az útba. Süt a nap, a madarak rikoltoznak. A kereszteződésbe torkolló negyedik úton feltűnik egy RIPORTER, kezében mikrofon, oldalán magnótáska.

(tovább…)

Mottó: Mondják, Iustitia szeme azért van bekötve, hogy vaksága szembe szökjön. Tévedés. Így takargatja kettős látását.

Tárgyalóterem, valahol Romániában, 2010. A vádlottak padján kisportolt, markáns arcélű ötvenes férfi ül. Fehér öltöny, piros babos csokornyakkendő. Borotválkozik. A háta mögött, a padokban néhány újságíró horkol. A törvényszolgák, ügyvédek, ügyészek, jegyzők, BÍRÓ szintén. A férfiak hosszú szakálla vastag szőnyeget képez a padlón. A nőké szintén. Kukorékolás hallik. A BÍRÓ fölriad, körülnéz. A VÁDLOTT barátságosan int neki. A BÍRÓ előhúzza kalapácsát szakálla alól, nagyot csap vele az asztalra. A kalapács feje leválik, legurul a szakállszőnyegre. Az alvók felébrednek, iratokat rendeznek, szemüvegeket törölnek, krákognak. Két újságíró és egy ügyész úgy marad. Munka közben érte őket a halál.

(tovább…)

Az alábbi, jórészt jogi eszmefuttatást az teszi szükségessé, hogy vannak jogászaink, akik politikai érveiket és érdekeiket jogelméletbe csomagolják, és ekként próbálják azt megfellebezhetetlen argumentumként eladni. Frunda György érveit az ANI-törvény ellen Székely Ervin is megismétli blogjában – mintegy vitatkozván egy korábbi bejegyzésemmel –, kifejtvén, hogy „súlyosan sértett olyan alkotmányos és demokratikus értékeket, mint az ártatlanság vélelme”.

Nos, álljunk meg ennél a fogalomnál egy-két gondolat erejéig !

(tovább…)