Érdekes vita van kibontakozóban a Transindexen az RMDSZ-Fidesz-viszonyról. (tovább…)

A budapesti Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét.

1920. június 4-én Versailles-ban, a Nagy-Trianon kastélyban aláírták azt a szerződést, amelynek nyomán Magyarország elveszítette területeinek kétharmadát.

A Nemzeti Összetartozás Napján ünnepli születésnapját Gyurcsány Ferenc exkormányfő, a Magyarország területén kívül élő magyarok határokon túli  nagy barátja.

Nem szoktam a meghatottságtól könnyben úszva pátoszt reggelizni a Nagybetűs Napokon, pedig június 4-én akár arról is elmélkedhetnék, hogy lám-lám, én Gyurcsány Ferenccel is összetartozom. De nem teszem. Mert vele én ugyan NEM tartozom össze.

Ő Szanyi Tiborral és Molnár Csabával tartozik össze. Talán ők majd kívánnak neki boldog születésnapot. Mert nekem meg sem fordul majd a fejemben, az hétszentség.

A megszüntetve megőrzés szép példája az, ahogy Gyurcsány Ferenc vagy Szanyi Tibor kifogásolta a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadását. Gyurcsány szerint mindez „csak Orbán és Fico csatája” (2004-ben ő a népszavazást Orbánnal folyó párharcában tekintette megfelelő alkalomnak …), Szanyi pedig úgy gondolja, a magyar állampolgárság leértékelődik (erős várunk a posztkádári államnemzet…). Nos, körülbelül ezekbe az érvekbe „nőtt át” Kovács László egykori rémképe az özönlő 23 millió románról.

Ez a szocialista Aufhebung mindazonáltal mégis jelez egy folyamatot, amely túlmutat az MSZP nehezen levethetető, korábbi krédóján: azt, hogy 2004 decembere óta, az elmúlt közel hat esztendő során maga a kérdés is jelentős mértékben de-dramatizálódott, megteremtvén a váltás szemléleti alapját.

Érdemes emögé tekintenünk. (tovább…)

Azt mondja az Európai Bizottság igazságügyi szóvivője, hogy az EB nem avatkozhat be a magyar-szlovák állampolgársági konfliktusba, akkor sem, ha a felvidéki magyarok elvesztik állásukat új állampolgárságuk miatt. Nincs neki ebben hatásköre, kompetenciája.

Éreztem én ma a vizeletemen, hogy egyetlen európai szerv sem lesz illetékes ebben az ügyben, kóros kompetenciahiányban szenvednek, mint például a szlovák nyelvtörvény ügyében is. Az igazságérzetük nyilván megvan, de mit lehet tenni, meg van kötve a kezük.

Az EB-nek, EP-nek meg az összes EU-s hivatalnak kizárólag olyan kiemelt fontosságú, rendkívüli jelentőségű ügyekben van hatásköre, mint mondjuk az uborkák helyes görbületének meghatározása, a dohányzás szabályozása vagy a megfelelő  zajszint megállapítása.

S még vannak olyanok, aki a nemzeti szuverenitás(oka)t fenyegető globalizációtól tartanak.