Trianon


gyp„Miben hisznek, kik nem hisznek?” – fogalmazta meg indító kérdését egy 1995-96-os nyilvános levélváltást összefoglaló kis beszélgetőkönyv, amelyben Umberto Eco és Carlo Maria Martini bíboros társalgott a modern világ etikai és történelemszemléleti kérdéseiről. Miben hisznek azok, akik elvetették a vallás által nyújtott, szilárdnak gondolható etikai és szemléleti fogódzókat? Mi az, ami az istenhit nélküli modernség apokalipszis-képzeteiben vagy a remény modern működésében, a hittelenség racionális látszatai mellett is valami „hitet” éltet tovább a kereszténység kulturális örökségeként?

Nos, valahogy hasonló kérdésünk támad, ha fogódzót keresünk György Péter új könyve (Állatkert Kolozsváron. Képzelt Erdély. Magvető, Budapest, 2013.) indítékainak és céljainak a megértéséhez.

Mert: mit konstruálnak azok, akik csak dekonstruálnak?

(tovább…)

Reklámok

forog, csak forog a fazekas korongja, mellette ugrál a zöld gumilovacska

– ismeretlen eredetű szövegtöredék egy, a 28. században, az ősi Csiangce (Khoront) település romjai közül kiásott égetett agyagtáblán –

.

Egy zöld, macis gumilabdát vásároltam a hétvégén hároméves lányomnak. Korondon. Korábban ugyanott, az útszéli standok valamelyikénél vettem egy kis xilofont. Made in China, akárcsak a gumilabda. De vásárolhattam volna vietnami rizsszalma-kalapot, kínai gumilovacskát, tajvani zenélő mütyürt, baseball-ütőt, Wass Albert-kötetet vagy eredeti Angelli áfonyalikőrt. Mert az is van. Korondi kerámia, mázas kancsó, tál, csupor? Az es van.

Isten hozott a székely hiperrealitásba, ahol Csaba királyfi a marketingigazgató.

(tovább…)